A gluténérzékenységről

A gluténhez kapcsolt betegség – mint amilyen a gluténérzékenység – a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki az erre érzékeny embereknél.
A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) hosszú időn át lappanghat, kései felismerése súlyos felszívódási zavarokhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.

A GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG OKA

Az emberek egy része öröklött glukénérzékenységre való hajlammal rendelkezik.
Öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a többi családtagnál is megjelenik a betegség.
A hajlamot okozó gének még nem bizonyítottan ismertek, de bizonyos sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe (HLA-DQ2, HLA-DQ8).
Ezeknek a molekuláknak a segítségével tudja az immunrendszer megkülönböztetni a saját szervezetet az idegenektől.
A cöliákiára hajlamos egyének csak egy részénél alakul ki a betegség, de még nem tisztázott, hogy melyik életszakaszban és miért.

A gluténérzékenyeknél a glutén (más néven sikér) indít el egy autoimmun folyamatot, amely során a sejtfelszíni molekula és a gabonafehérje képesek összekapcsolódni.
A szervezet idegennek véli azt és küzdeni kezd ellene, ellenanyagot kezd el termelni a saját szövetek ellen.
A cöliákia gyakran más autoimmun betegségekkel társul.

Kísérőbetegsége lehet:
-az egyes típusú cukorbetegség
– pajzsmirigy problémák

A GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG KLASSZIKUS TÜNETEI:
– (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
– zsírfényű széklet
– étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
– tejcukorérzékenység(laktózintolerancia)
– fogzománc hibák, korai fogromlás
– rendszeresen visszatérő afták a szájban

Ezek a tünetek nem mindig erőteljesek, azonban amennyiben cöliákiáról van szó, annak csendes lefolyása pontosan olyan veszélyes, mintha intenzívebben érzékelhetőek volnának a tünetek.

NEM EMÉSZTŐRENDSZERT ÉRINTŐ TÜNETEK (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt):
–vashiány, vérszegénység(a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt)
-fáradékonyság, (migrénes) fejfájás
–súlyproblémák
–hajhullás, körömtöredezés
-izomfájdalom, izomgyengeség (a kálium és magnézium nem kielégítő felszívódása miatt)
-csontritkulás, csontdeformitások (a kalcium és D-vitamin nem megfelelő hasznosulása miatt)
–menstruációs problémák
-pikkelysömör (psoriasis), bőrtünetek (hámló és erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén)
-Duhring-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön)
–egyéb autoimmun betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség)

GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG KEZELÉSE:

A glutén érzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, azonban megfelelően összeállított diétával nagyon jól karban tartható.
Az autoimmun betegségek köréből egy jól kezelhető betegség, mivel cöliákia esetén pontosan meghatározható, hogy mely anyag váltja ki a folyamatot (a glutén).
Amennyiben a táplálék nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet önpusztító folyamata leáll.
Ezért a glutén érzékenység gluténmentes diétával jól kezelhető, a megfelelő étrend követése mellett a szervezet képes regenerálódni.
A gluténmentes diéta egész életre szól! Kis mennyiségű, de rendszeres gluténfogyasztás is nagyon káros.

A TILTÓLISTÁS GABONAFÉLÉK: búza, rozs, árpa, durumbúza, tönkölybúza, kamut búza, tritikale.
Továbbá a felsoroltakból készült (pl. pelyhek, őrlemények) és azokat alapanyagként vagy adalékanyagként tartalmazó ételek, élelmiszerek (búzakeményítő pl. a felvágottakban) fogyasztása is kerülendő!

A zabfogyasztás örök kérdés a cöliákiában szenvedőknél.„Károsító” fehérje nem található benne, de komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése (betakarítás, szállítás, csomagolás során).
A gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.
Kutatások szerint a zabban található fehérje, az avenin hasonlít a tüneteket kiváltó gliadinhoz, és az érintettek egy részénél ez indíthatja el a károsító mechanizmusokat.
Egyes kutatások szerint az avenin kis mennyiségben okoz immunrendszeri elváltozást, viszont a zab nagy mennyiségben (napi 100 grammnál több) történő fogyasztása vált ki immunválaszt.
Mindezekből következik, hogy ha a zab garantáltan gluténmentes is, fogyasztása mindig egyéni elbírálás alá esik, sok esetben belefér a gluténérzékenyek étkezésébe.